Az Európai Baptista Föderáció (EBF) tanácsülése az idén, a Lisszabon melletti Carcavelosban volt megtartva, szeptember 24-28 között. A Szövetség, és a Baptista Unio képviseletében vettem részt ezen az ülésen Gergely Istvánnal együtt. A Szövetségünkből részt vett még Vékás Erzsébet (az Európai Baptista Nőszövetség képviseletében) és Sallai Jakab.
Mielőtt elutaztam volna többen kérdezték tőlem, hogy mi szokott történni egy ilyen gyűlésen? Számomra ez a második ilyen tanácsülés, amin részt veszek, és megértem, hogy egyeseknek nincs fogalmuk arról, hogy mit lehet majdnem egy héten át tárgyalni – hisz nekem sem volt. Ezt a bejegyzést tehát azoknak szánom, akiket érdekel, hogy mi is történik ilyen alkalommal, és hogy mit jelent nekünk erdélyi magyar baptistáknak az EBF-hez tartozni.
Az EBF-be több mint 800 ezer baptista hívő tartozik azáltal, hogy Eurázsiában és a Közel-keleten 51 baptista szövetség alkotja a Föderációt. Ezek a szövetségek sokszínűek (akár csak a baptista identitás) úgy istentiszteleti gyakorlatukra, teológiájukra és lelki életük erejére nézve. Vannak erős, fejlődő szövetségek, de vannak stagnáló, visszaeső szövetségek is. Közöttük vannak olyan gyakorlatok is, amiket mi nem gyakorolnánk, vagy esetleg nem is értenénk velük egyet. Akkor mégis miért kell ennek a szervezetnek tagja lenni? Nem kell, de lehet. Ez a kérdés megér egy komoly választ, amit most nem kísérlek meg. Azonban azt kell mondanunk, hogy amikor a szocialista rendszer után a mi Szövetségünk megalakult, hamarosan kértük, és meg is kaptuk felvételünket úgy az európai (EBF), mint a világszövetségbe (BWA). A felnőttség és egyenlőség hatását keltették bennünk, hogy íme, mi erdélyi magyarok is, minden közbeeső testület nélkül, kapcsolódhatunk nemzetközi szervezetekhez. Azonban több is van ebben. Az EBF lehetőséget ad számunkra, hogy a tágabb testvériséggel kapcsolatot teremtsünk, megismerjük azokat a dolgokat, amiket Isten tesz közöttünk, tanuljunk egymás tapasztalatából, együtt keressünk választ olyan kérdésekre, amelyek mindnyájunkat foglalkoztatnak. Az eurázsiai és a közel-keleti baptista szövetségek nagyobb része kisszámú – és ezért az összefogásban van az erő. Az EBF vallásszabadság-védő és követelő funkciója is igen jelentős. Erre jó példa, hogy, épp az EBF tiltakozására és közbenjárására, engedték szabadon a türkmenisztáni Zaur Balaevet, akiért egy évvel ezelőtt Budapesten még imádkoztunk, most pedig hallottuk beszámolóját arról, hogyan szabadította meg az Úr, és hogy mit tesz országában - hogyan térnek meg az emberek az üldözések ellenére.
Amint mondtam, az idén a tanácsülés vendéglátói a portugál baptisták voltak. A tanácsülések mindig egy ünnepélyes megnyitóval kezdődnek, ami most a lisszaboni baptista gyülekezetben volt. Gergely testvérrel egy kicsit késve érkeztünk, jóllehet az egész napot átutaztuk. Hogy olcsóbb legyen, hosszabban utaztunk, Londonon keresztül. Az ilyen kezdő alkalmak mindig a hálaadás, a köszöntések és a helyi baptisták bemutatkozására szolgálnak. Az istentiszteletet egy kedves mozzanata volt, amikor egy afrikai eredetű férfiakból álló énekkar, a négerekre jellemző lelkesedéssel és hangzásvilággal dicsérte az Urat. Az igehirdetést Toma Magda testvér végezte, az EBF jelenlegi (magyarul és románul is beszélő) horvát elnöke.
A tanácsülés helye egy, az óceántól vagy 100 méterre fekvő szálloda, aminek 8. emeleti ebédlőjéből csodálatos látvány tárült elénk: a végtelenbe nyúló óceán fodros víztükre. Ettől sokkal több, azonban nem adatott a látványosságból, hisz időnk legnagyobb részét a tanácskozások tették ki; reggel 9-től este 9-10 ig.
Az ülésnapok fél órai áhítattal kezdődnek. Első nap az áhítat után máris elhangzott az üléssorozat első előadása. Az előadó Dr. Ernest Lucas, tudós és teológus volt, aki jelenleg a bristoli baptista kollégium aligazgatója. A téma: Gondviselés Isten teremtett világáról. Minden évben a tanácsüléseknek van egy teológiai témája, előadása is. Ebben az évben arról volt szó, hogy a keresztyének hogyan viseljenek gondot arról a világról, amit Isten nekik ajándékozott. Az előadás ismertetésére valószínűleg, majd egy másik alkalommal visszatérek, most csak azt jegyezem meg, hogy legtöbbünket megragadott az, hogy ez a téma – amit többen marginálisnak, vagy liberális kérdésfelvetésnek tartanak, mennyire megalapozott bibliailag. Az előadás után máris kiscsoportos beszélgetések voltak erről a témáról, ahol mindenki elmondhatta véleményét. Persze, ahogy láttam, a beszélgetés tovább folytatódott a szünetekben, még másnap is, hisz érzékeny teológiai pontokat érintett.
Ebéd előtt még volt egy szesszió, amiben beszámoló volt az idei lipcsei ifjúsági találkozóról, amit az EBF ifjúsági osztálya a baptista világszövetséggel együtt szervezett. Ebéd után a harmadik szesszióban a közgyűlés elfogadta a tavalyi (budapesti) tanácsülés jegyzőkönyvét, meghallgatta a Föderáció elnökének, főtitkárának és nőszövetségének beszámolóját, majd ismertetés hangzott el az Amszterdam 400 ünnepséggel kapcsolatban. Jövőre lesz 400 éve annak, hogy a világon megalakult az első baptista gyülekezet. Angol menekültek alapították 1609-ben Hollandiában, aminek méltó megünneplését jövőre tervezi az EBF. A délutáni kávészünet után, a negyedik ülésszakban szemináriumokon lehetett részt venni. Én a három közül azt választottam, ami a délelőtti témát fejtette ki tovább. Az előadó John Weaver, jó ismerősöm és tanárom volt, a brit baptisták elnöke és a Cardiff-i baptista kollégium igazgatója. Előadásának témája: A teremtés doktrínájának helye az evangelikál teológiában. Dr. Weaver, aki nem csak teológus, hanem tudományos képesítéssel is rendelkezik (geológus), megragadóan és világosan fejtette ki témáját. Remélem, hogy ezt az előadást is ismertethetem később. Vacsora után a Föderáció elnöke találkozott a kis szövetségek képviselőjével (3 ezer tagnál kevesebb), hogy ezeknek speciális problémájáról tanácskozzon. A napnak még nem volt vége. Fél kilenctől egy film került bemutatásra, ami a globális felmelegedés tényével és hatásával foglalkozott – apokaliptikus képeket tárva elénk – hogy még jobban alátámassza a természet megőrzősének fontosságát.
Második nap, a reggeli áhítat után egy bemutatóra került sor. A Rocha, keresztyén alapokon működő nemzetközi természetvédelmi szervezet munkájával ismerkedtünk meg. Ez után következet a Baptista Világszövetség főtitkárának egy dolgozata, amiben Neville Callam, a világszövetség jellegével és struktúrájával foglalkozott. Többek előtt ismerete az az identitás krízis, amin a BWA átmegy és, hogy milyen nehezen tudja a különböző széthúzó tendenciákat kiegyenlíteni, a baptistákat összetartani. Ezért Callam úgy gondolja, hogy a BWA-t nem annyira szervezetként, mint inkább mozgalomként kellene felfogni.
A hatodik szesszió a délelőtti kávészünet után, további beszámolókkal telt el. Szó volt arról, hogy milyen kimenetele volt annak a tárgyalásnak, amit az EBF folytatott az Európai Protestáns Egyházak Közösségével, annak érdekében, hogy valamilyen (különösen a német és svájci baptisták által szorgalmazott) egység alakuljon ki az európai baptisták és más protestáns egyházak között. A megbeszélések kudarcba fulladtak, mert a nézetkülönbség keresztséggel kapcsolatban áthidalhatatlannak bizonyult. Ezek után beszámoló hangzott el az EBF külkapcsolatáról, és vallásszabadságért folytatott harcáról. Ezen a témán belül szó volt az üzbegisztáni és grúziai helyzetről. Felemelő volt látni, hogy amíg a grúzok és az oroszok fegyverrel támadnak egymásra, addig a két nemzet baptista képviselői átölelik egymást a közgyűlés előtt és imádkoznak egymásért.
Az ebéd után kezdődött hetedik ülésszak további beszámolókkal telte el. Beszámoló hangzott el a misszió és evangelizáció szakosztály részéről, a helyi missziós projekt (Indigenous Mission Project)állásáról (helyi misszionáriusok támogatása), az Európai Baptista Misszió részéről, elhangzott a Föderáció pénztári beszámolója, a kinevezési bizottság és az Európai Baptista Hírszolgálat beszámolója. Mivel a program nagyon zsúfolt, nem maradt más lehetőség mint az, hogy ebből az ülésszakból szakítson ki néhány percet az erdélyi és magyarországi delegáció, hogy a két szövetséget érintő, néhány kérdést megbeszéljen.
A délutáni kávészünet után sor került az Izraelben élő, 20 baptista gyülekezetet tömörítő szövetség felvételére a Föderációba. A palesztin keresztyénekből álló szövetség neve: Palesztin Evangéliumi Gyülekezetek. A továbbiakban az EBF négy szakosztályának gyűlésére került sor. Így ülésezett a Misszió és Evangelizáció, a Teológia és Oktatás, Kommunikáció és a Külkapcsolatok szakosztálya. Mivel a gyűléseken nem csak a szakosztályok tagjai vehettek részt, ezért én is részt vettem a Teológia és Oktatás szakosztály megbeszélésein.
Vacsora után igazi “csemege” következett. Az üzbegisztáni és türkmenisztáni testvéreink folytatták a délelőtt megkezdett beszámolóikat. Elmondták, hogyan munkálkodik az Úr közöttük, hogyan alapítanak új gyülekezeteket az ellenséges muzulmán közegben, üldözések ellenére is. Ez után következett az az úrvacsora, amire a grúz baptisták püspöke (így hívják ott, és még néhány más ázsiai országban a baptista elnököt) hívta meg a jelenlevőket hogy az Úr asztala mellett emlékezzenek meg a háború áldozatairól. Az volt érdekes, hogy a grúz gyakorlat szerint végezték az úrvacsorát. Ők ugyanis néhány külső dolgot, mint például, a papi ruhák használata, jelképek, mint a gyertya, az ikonok és a keresztvetés, gyakorolnak saját istentiszteletük részeként. Azoknak, akik részt vettek ezen az úrvacsorán, érdekes élményben volt részük.
Most, hogy leírom mindezt, látom mennyi minden történt egy nap. A fáradságos napok ellenére azonban örvendtünk a testvéri közösségnek.
A harmadik nap csak délig volt gyűlés két ülésszakban. A reggeli áhítatot a brit baptisták főtitkára, Johnathan Edwards tartotta. Lelkesedéssel beszélt arról az időről, amikor egy romániai utazása alkalmaával közelebb került az Úrhoz és “megnyillot a szeme” és meglátta, hogy Európában másfele is vannak élő baptisták. A nyolcadik ülésszak valójában azon folgok körül forgott, amik Prágában történnek; az IBTS-nél és a hozzá tartozó Hotel Jeneralkánál. A hotel azért működik, hogy besegítsen financiálisan a szeminárium működésébe. EZ azonban nehezen sikerül, mert a hotel nem hoz előg pénzt a kasszába. Szó esett azokról a konferenciákról és teológiai kutatásokról is, amik a prágai baptista nemzetközi szemináriumban kerülnek megrendezésre. A kilencedik, záró ülésszakban már csak egy beszámolóra került sort, mégpedig az Európai Baptista Szeretetszolgálatról. Ez a szeretetszolgálat különbözó katasztrófa súlytotta területeken segít, de azoknak a nemzeti szövetségeknek is, amelyek valamilyen karitatív tervükbe szorulnak segítségre.
Személyi kérdések is napirendre kerültek, mint például az EBF főtitkárának egy újabb öt évers madátumra való javaslása. Tony Peack karizmatikus vezetése áldást jelentett eddig az EBF-nek és ezért a tanács újabb öt évre választotta meg.
Az EBF tanács nyilatkozatot is jóváhagyott, amiben a környezetvédelmi témákra hívja fel a figyelét a gyülekezeteknek. Ennek fordítása meg fog jelenni a mi lapunkban is, hogy mindenki megismerje.
Az előretekintésekben szó volt arról, hogy jövőre a tanácsülés nagyon rövíd lesz, épp csak a szükséges szavazások miatta. Ugyanis az amszterdami nagy ünneplése elő-délelőttjén lesz egy néhány órás gyűlés. Az Amszterdam 400 után pedig a Baptista Világszövestégnek lesz a tanácsülése. A 2010-es EBF tanácsülés pedig Olaszországban lesz megtartva.
Íme, egy EBF tanácsülés rövíd leírása. Nem tudom, olvasva milyennek tűnik, de én úgy ítélem meg, hogy ez a közösségi alkalom is nagyon hasznos volt.
A tanácsülés kapcsán a “Fotó albumban” 2 album található; egy a tanácskozásról és egy Carcavelosról és Lisszabonról.
