Szerző: Kovács József | 2014, január 8

Elmélkedés Veress Ernő halála kapcsán

IMG_4088

Veress Ernő a RMBSZ tiszteletbeli elnökének, Kornya díjat adományoz a MABAVISZ 2010-ben.
 

Sokakhoz hasonlóan az én életemben is döntő szerepe volt Veress Ernő testvérnek. Általa sokat formált engem az Úr, különösen lelki életem korai éveiben. Az alábbi sorokat inkább magamnak írom, hogy jobban lássam Isten kezét az életem formálásában, és hogy hálámat fejezzem ki Isten egy áldott szolgájának életemre gyakorolt hatása miatt. Bizonyságtételem, azonban mások számára is építő lehet.

Az Úr felhasználta őt lelki életem megerősödésében, a misszióra és odaszánásra való felbuzdulásra. Bátorított korai éveim nagy próbáiban és próbálta átadni a hitnek azt a bátorságát, ami benne volt. Mivel a nyári vakációimat gyakran Egrespatakon töltöttem sűrűn beszaladtunk hozzá testvéremmel együtt egy kis lelkigondozásra és gyakorlati kérdések megbeszélésre. Mindig örömmel fogadott. Csak később vettem észbe, hogy ezek a látogatások és beszélgetések esetleg milyen terhet jelentettek neki, vagy családjának. Barátságos, jókedvű, egészséges humorérzékkel rendelkező ember volt. Még most is fülembe cseng, ahogy zengett a zilahi pásztori lakás, amikor az elnyomás éveiben, azzal dacolva, együtt nevettünk, a titkos tanfolyamok résztvevőivel…

Talán 1977-ben találkoztam vele először, nemsokára Zilahra költözésük után. Mint olyan, aki a szatmári lelki megmozdulás alatt tértem meg, szívesen mentem Zilahra, ahol már akkor „mozgolódni kezdett valami”. Többen megtértek a fiatalok közül, majd hamarosan az időssebben is következtek. Beláthattunk a szolgálat színfali mögé, hogy a lelki ébredés nem jön csak úgy magától, kitartó közbenjáró ima, bátor és igéhez ragaszkodó igehirdetés, következetes lelkigondozás, az igazsághoz ragaszkodás szeretetben, ezek az emberi szolgálatok, amelyek előkészítik Isten megújító munkáját a gyülekezetben.

Emberileg szólva azt mondanám, hogy Veress testvér nélkül ma nem lennék az, ami vagyok. A hit szemszögéből pedig csak annyit mondok: Isten felhasználhatta őt az én lelki fejlődésemben is. Ő volt, aki először szószékre vitt prédikálni 17 éves koromban. Egyszer, a dúló kommunizmus tüzében, azzal a kihívással provokált, hogy hagyjunk itt mindent és menjünk faluról falura és térítsük meg az embereket. Máskor buzdított, hogy vele együtt izgatottan vállaljuk a Mátékert-i kirándulásokat és azoknak esetleges következményeit az árgusan figyelő szekusok részéről. Ismerte ifjúkori kísértéseimet, amikben tapintatosan segített, ott volt eljegyzésemnél, teológiára jelentkezésre biztatott, az ő ajánlására mehettem külföldre tanulmányaimat folytatni, szívesen adta kölcsön váradi lakását hogy házasságunk első évében abba lakjunk. Amint megkezdtem a lelkipásztori és tanítói szolgálatomat, már ritkábban találkozhattunk, hisz szolgálatunk adta lekötöttségek más irányba tereltek bennünket, de magammal vihettem, amit tőle tanultam. Isten áldott embere volt. Csak az örökkévalóságban tudjuk meg, hogy hányan voltak vele olyan kapcsolatban mint én, hány embernek jelentett szolgálata és élete áldást, mennyire lett más az erdélyi baptista közösség élete, mert ő majdnem hetven évig itt volt közöttünk.

Hibái? Voltak. Ő is ember volt, mégpedig a székely fajtából való. Nem kegyeleti okokból nem kell hibáit felemlegetni most. Hanem azért mert hibái és bűnei nem gátolták Isten kegyelmének kiáradását. Elismerte és megbánta azokat. Beszélt róluk másokkal, és amíg ezt tette a beszélgető társa is magára ismert, anélkül, hogy szándékában lett volna valakinek a bűnét fejére olvasni.  Ezért, a hozzá ragaszkodók nem a hibáit vették át tőle, hanem inkább az istenhez ragaszkodás lelkületét.

Halála híre nem ért teljesen váratlanul. Évek óta tudtunk betegségeiről és láttuk hogyan épül le fizikailag. Tudtuk azt is, hogy már rég szeretett volna az Úrhoz költözni és ezért imádkozott is. Az Úr meghallgatta imáját. Eltávozásával egy űr marad utána. Kinek mit jelent ez az űr? Mást a családnak, mást a testvérnek és ismét mást a szolgatársnak. Sokan feltekintettünk rá elismerőleg még életében. Számomra a lelki barátot, készséges lelkigondozót, bátorítót, buzdítót jelentette első sorban. Ki lép a helyébe? Én? Te? Mindannyian? Igyekezzünk, mert már nem sok időnk van.

 

Reklámok

Responses

  1. “Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket.” Zsid 137
    Veress Ernő testvérünk nagy harcosa volt az Úrnak!
    Számomra nagyon sokat jelentett az Ő példamutató élete, gyermekként ismerhettem meg Őt, és szolgatársaként dolgozhattunk együtt az Úr szőlőskertjében.
    Most pedig, azok közt van ahová én is tartok!

    Cserés Attila Barnabás
    Nyíregyháza, 2014.01.08.

  2. Fra rilassati per qualche giorno, goditi le festivitu00e0.nBuona Pasqua. Come on http://tropaadet.dk/patbuck95854081845


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: